A Bajkál-tó neve ismerősen cseng utazási irodák programjaiban, de amikor azt mondjuk, kucsigeri gyógyforrások vagy a Barguzin-völgy sós tavai, bizony még az interneten is kevés adatot találunk róluk. Szeverobajkálszk, Irkutszk és Ulán-Ude városok között számos olyan fehér folt létezik, ahol az emberek és a táj kétszáz éve változatlan arcát mutatja. A Bajkál-tó keleti oldalánál húzódó, több ezer méteres havasok, a szibériai tajga járhatatlan sűrűje és az Altáj felfedezetlen folyói ránk várnak. Dél-Burjátia sámánista törzsei és a Barguzin-völgy apró, vendégszerető falvai közt haladunk, ahol mindig kerül az asztalra pácolt hal puha kenyérrel, és az udvari „bánja” gőzölögve várja a megfáradt utazót minden este.

Részletes túraleírás

     Bár a kiírás szerint expedíción veszünk részt, hisz az útvonal és a program nincs rögzítve, ez az út mégsem a fizikai teljesítményről vagy a nagy távolságokról szól, hanem a tavaszi Szibériáról és a bajkál-parti népek mindennapjairól. Az expedíció több állomásból áll majd,ahol mindenki részt vehet embert próbáló csúcstámadásokon, többnapos lovastúrákon, tanyasi munkákban. A célunk az itt élő helybeliek megismerése és a vadregényes táj felfedezése, esetleg egy kevésbé ismert útvonal feltérképezése a tó körül.