Utunk során bejárjuk a Gobi A és B szigorúan védett területeket, valamint ókori és középkori települések nyomait keressük a sivatagban. Az Altáj hegységtől a kínai határig számtalan hely van, ahová még terepjáróval is nehéz eljutni, de a Föld egyik utolsó igazi pusztaságának látványa minden nehézséget megér.

Részletes túraleírás

     A Góbi-sivatag a mai napig megfejthetetlen jelenségek és történelmi titkok tárháza, a földtörténeti kezdetektől az utóbbi néhány száz évig nagyon sokat tudna mesélni a "halott táj". Az itt élő népeket a túlélés tudósaivá nevelte a sivatag, ezen a rideg tájon kevés a fizikai erő, de még a modern technika is gyakran csődöt mond.

Télen mínusz, nyáron plusz negyven fokot is mutathat a hőmérő, ennek megfelelően törnek hó- vagy porviharok a tájra. A talaj sziklás, köves vagy éppen sós tavak, homokdűnék fedik. A sivatag élővilága ennek megfelelően roppant egyedi. Itt él a kulán, az egyetlen létező vadszamár, több ritka antilopfajta és a világ egyetlen sivatagi medvéje. De a takhi (Przewalsky) lovak, a hóleopárdok, farkasok és vad tevék se ritkák.

     A kétlábú vendégek táborát a sivatagban a nomád mongolokból összeállt karavánok alkotják, ezek a mongóliai Altanbulagból Pekingbe tartanak tevéikkel hónapokon át. A Góbi sivatag a paleontológusok és az archeológusok valóságos kincsesbányája, egyes helyeken a mai napig szabadon hevernek a több millió éves dinoszaurusz leletek.