A fotóblogon látható felvételek Canon EOS 5D vázzal, Canon 70-200/2.8 L és EF 50/1.4 optikával készültek.
Kattintás után a képek nagyobb méretben is megtekinthetők!
(1/100s, f/9, ISO100, 200mm)
A Góbi déli kősivatagaiban ritkán esik az eső, ha mégis, az csupán pár óráig marad meg a sziklák apróbb mélyedéseiben. Az állatok ezeket keresik fel amíg lehet, és van, amikor otthagyják jelüket, a bizonyítékot, hogy a látszólag kihalt pusztaság mégis élettel lüktet.
(1/200s, f/20, ISO100, 70mm)
A Góbi jellemző növénye a rendkívül lassú növekedésű, szárazságtűrő zakszaul bokor. Bayanzag környékén a szél lassan elhordja a gyökerei körül a homokot, így azok gyakran méteres magasságban, csupaszon merednek az égnek.
(1/200s, f/4, ISO100, 50mm)
Bayanhongor megyeszékhely, Mongóliában nagyvárosnak számít. A legtöbb házban így sincs vezetékes víz, ezért az utcákat lóval vontatott lajtos kocsik járják, melyek a közösségi kútnál töltik újra tartályaikat.
(1/200s, f/7, ISO100, 70mm)
A mongol gyerekek sem vetik meg a játékot, főleg, ha az állatokat is be lehet vonni. A tevecsikó egy ideig tűrte, hogy a hátára egyre többen üljenek, de végül megunta és felállt.
(1/400s, f/7, ISO100, 70mm)
Nehéz elképzelni, hogy jó sok évvel ezelőtt ezen a vidéken mocsaras erdők terültek el, és őshüllők jártak a fák alatt. Csontvázaik ilyen völgyekben hevernek, gyakran a felszínen, az egész Góbi-sivatag területén.
(1/500s, f/7, ISO100, 115mm)
A nyár első csapadéka csillogó tavat varázsolt tegnap este a sivatag közepébe. Másnap reggelre, amikor a tevecsorda inni jön, már csak sár sötétlik a mélyedésben.
(1/250s, f/7, ISO100, 200mm)
A nagymosás után a ruhákat általában a jurtára terítik ki száradni, de ha annak a külseje nagyon poros, elfogadott megoldást jelent a közeli néhány fűcsomó.
(1/125s, f/8, ISO100, 70mm)
Az Altáj magaslati legelőiről nyár végén leköltöznek a családok a hegyek lábánál elterülő síkságra, ahol az első kemény fagyok beálltáig hizlalják állataikat. Utána ismét a hegyek közé költöznek, de akkor már az alacsonyabb, szélvédett völgyekben várják meg a tavaszt.
(1/320s, f/3.5, ISO100, 200mm)
A tevék sokáig bírják víz nélkül, de néhanapján nekik is inniuk kell. A képen látható csordát a gazdájuk már egy órája itatja a tekerős kútból, és még mindig szomjasak. Mindezt a rekkenő hőségben, katonai vegyvédelmi kabátban.
(1/160s, f/4.5, ISO100, 70mm)
A fadézsában erjesztett, majd köpült joghurtot felfőzik, lehűtik, kiszikkasztják és kiszárítják, így készül a házi sajt.
(1/320s, f/3.5, ISO100, 200mm)
Szájlanaa, a hetven éves dédnagymama két, városban élő dédunokájának bemutatja, mi lesz a mai meleg vacsora alapja: a tüzelő. A gyerekek feltehetően már nem száraz tehéntrágyával fognak tüzelni, ha felnőnek.
(1/400s, f/4.5, ISO100, 185mm)
Délben, a sivatagi hőségben semmi sem hűsít jobban, mint egy csésze forró tea.
(1/500s, f/8, ISO100, 70mm)
Egy ősi tenger medre terül el Cágán Suvraha sziklái alatt, melyet az erózió lekoptatott, így előbukkantak a különböző színű üledékes rétegek.
(1/160s, f/13, ISO100, 180mm)
A közeledő vihar markáns hátteret kölcsönöz a lenyugvó nap fényében legelésző lovaknak. Ez is a Góbi, csak itt egy kicsivel több eső esik, mint máshol.
(1/60s, f/11, ISO100, 70mm)
Ritka nagy vihar, ritka erős szivárvány, melyet a polárszűrő még jobban kiemel.
(1/1250s, f/7, ISO100, 200mm)
Bár erre a vidékre a legtöbb látogató a híres dinoszaurusz-leletek miatt jön, a környező sivatag élővilága sokkal érdekesebb fotó téma. A talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus) nagy ritkán Magyarországon is előfordul, itt azonban több ezres csapatokban keresi a vizet és táplálékot a vörös homokbuckák között.
(1/100s, f/9, ISO100, 115mm)
A Góbi egyes vidékein se szikla, se fa nem található, hogy egy valamirevaló ovót építsen az utazó hívő. Ilyenkor a zakszaul bokrok gyökereit és megcsavarodott törzsét használják fel a szent hely építéséhez.
(1/160s, f/11, ISO100, 150mm)
Ahol évente átlagosan csupán 150 mm csapadék esik, ott a fák is csak néhány hónapra zöldülnek ki. Nem nőnek nagyra, és hamarosan a képen látható nyár sorsára jutnak.
